Tartalom:
Történeti múlt
Építészeti
kulturális, emlékek
Infrastruktúra, gazdaság
Intézmények
Rendezvények
Közszolgálati adattár
Történeti múlt
1275-ben említette egy oklevél Sceck névalakban. 1466-tól 1697-ig a
Bessenyey család bírta a falu egy részét, több köznemesi családdal együtt.
1550-ben már török hódoltságban élt a falu népe: 7 házban 16 család.
1552-ben elnéptelenedett, s 1564 körül épült újjá. 1586-ban Széky Pál
szerezte meg a falu egy részét, s utódai a XVII. században főbirtokosok.
1654-ben ismét elpusztult. 1697-ben gr. Bagni Scipio Bükkszék negyedrészét
megvette Bessenyey Zsigmondtól, majd átadta Orczy Istvánnak. A falu többi
részének tulajdonosa a kuruc korban Széky György, akitől Sass Pál és veje
Szabó Zsigmond zálogba vettek egyes birtokrészeket. A kuruc korban ismét
elnéptelenedett a falu. 1713-ban a székiek a Kölesszu árnyéka nevű helyen
ütötték fel ideiglenes szállásukat. 1720 körül egyetlen jobbágy lakott a
faluban; kevés földjéből 1720-1738 között földesurak majorságot alakítottak
ki, a lakók
majorsági cselédekké lettek. 1729-ben a Bagi-Orczy féle negyedrészt, az
újszerzeményi bizottság Kelemen Ádámnak ítélte oda. 1733-ban Kelemen Ádám és
Szabó Zsigmond felosztották egymás közt széki birtokrészeiket. 1738 táján
megtörtént a jobbágytelkek végleges benépesítése, főleg terpesi
jobbágyokkal. A XVIII. század közepén a 19 jobbágytelek, a széki Kelemen , a
Széky és az ezzel rokon Papp (másként Papszász) család birtokában volt. 1791
után Kelemen Ádám birtokrésze Orczy Lőrincé lett.
A XIX. század első felében a határ Orczy Józsefé, Papszász Györgyé, a Dapsy
és pazonyi Elek családoké, Széky Zsigmondé, Lipcsey Károlyé és Recsky
Istváné volt. Bükkszék a jobbágyfelszabadítás időszakában 7 középbirtokos
kezén lévő jobbágytelepülés, 42 jobbágyháztartással és 47 zsellércsaláddal,
2600 hold kiterjedésű dombos-erdős határból 1836-ig erdőirtás útján 1000
holdat kapcsoltak be a szemtermelésbe.
A XVIII. században használt községi pecsétje a kovácsmester szerszámai, a
patkoló szerszámokat és a kovács által előállított különféle fajtájú
szegeket ábrázolja.
A lélekszám 1746-ban 205, 1767-ben 244, 1786-ban 451, 1860-ban 703 volt.
A XX. századiban kisközségként szerepelt a pétervásárai járásban, a Tóbérc
nevű völgyben, a Tarna egyik mellékága mellett. Hozzátartozott Cser- és
Pósváripuszta. (Utóbbit Pósvár és Pósváralja néven említette az 1332-1337.
évi pápai tizedjegyzék, s a későbbi oklevelekben is önálló községként ,
Posuaralia néven olvasható; 1554-ben már elpusztult falu, utóbb földesúri
major volt.)
1930-ban a községben 1028 lakos élt. Házainak száma 214, ezek kőalappal,
vályogból épültek. A lakosság római katolikus, anyaegyháza Sirokban
működött. Az elemi oktatást a 2 tanerős római katolikus iskola látta el, a
hozzátartozó általános továbbképző iskolával. A lakosságból 916 őstermelő,
81 iparos, 6 kereskedő, 25 egyéb foglalkozású volt. A 2654 kat. holdat
kitevő határ 212 gazdaságot számlált, egy középbirtok kivételével mind 20
hold alatti.
A fő termény a búza volt; az állattenyésztés fejlesztése érdekében Községi
Állattenyésztő Szövetkezet jött létre.
1923-tól Hangya Szövetkezet működött a faluban. 2 asztalos, 2 kőműves, 2 ács
és 1 kovács képviselte az ipart. Egyesületek: 1905. IX.8. Római Katolikus
Olvasókör, 1923.VII. 23-tól Katolikus Gazdakör, 1930. II.20.-tól Polgári
Lövészegylet, 1938. VI.26-tól Önkéntes Tűzoltó Testület és 1939. II. 7.től
Rk. Agrárifjúsági Legényegylet.
1959 december 6. és 1968 december 31. között itt működött a "VII.
Kongresszus MgTsz", mely 1969 január 1-én egyesült a szajlai "Búzakalász
TSZ"-szel.
Az 1990. évi választások alapján Huszár István független jelölt lett a
polgármester, akit 1994-ben újraválasztottak. 1994-ben a képviselőtestület 5
tagja független, egy MSZP-s és egy SZDSZ-es tagból állt.
Szociológiai jellemzők
Bükkszék a Pétervására-központú statisztikai vonzáskörzethez tartozik.
Területe, népességszáma a kisebbek közé tartozik: 1996-ban itt 950-en éltek.
A demográfiai folyamatokat - a kisközségekhez hasonlóan - itt is évek óta
tartó természetes fogyás jellemzi.
A település egy külterületi lakott helyén, Alsócsertanyán csupán egy
lakóegység található.
A lakónépesség száma:
1949 - 1002
1960 - 1160
1970 - 1110
1980 - 1059
1990 - 915
1996 - 950
A lakosság egészségügyi ellátását egy területi kötelezettséggel bíró
háziorvos biztosítja. Idősek klubja nincs a faluban. Az óvoda - a
településnagyságnak megfelelően - kicsi, mindössze 18 férőhelyes; két
óvodapedagógus dolgozik itt. A 7 tantermes általános iskolában valamennyi
pedagógus szakképesítéssel rendelkezik; a 97 tanuló közül egy sem részesül
napközis ellátásban.
Közművelődés céljából művelődési ház és egy kb. 3 ezer könyvtári egységgel
rendelkező önkormányzati könyvtár működik; mozifilm vetítési lehetőség
szintén van a településen. A szabadidő eltöltésére ezen kívül sportpálya és
strand áll rendelkezésre.
Építészeti, kulturális emlékek
(Vissza a lap tetejére)
A község jellege: a Császár- és a Kölesszói-patak összefolyásánál épült,
patakmenti település, a XX. században kifejlődött utcás jelleggel.
Az idelátogatóknak érdemes megtekinteniük a szép római katolikus templomot,
mely a XIII. században épült, s melyet 1470 körül gótikus részletekkel
gazdagítottak. A török hódoltság idején rommál lett, 1747-1750 között
felújították, 1759 körül ismét renoválták, de tornyot sem ekkor, sem később
nem építettek hozzá. Gyökeres helyreállítása 1960-ban történt meg,
feltárással egybekötve. A műemlék templom titulusa: Szentlélek. A templom a
falu fölött emelkedő földnyelven áll, torony nélküli, keletelt, egyhajós,
Árpád-kori építmény, gótikus, barokk és újkori átépítésekkel. A szentély és
a hajó keleti részének falai középkoriak, a hajó nyugati vége és a sekrestye
is barokk. Berendezéséhez tartozik, a Szent Istvánt barokk díszruhában
ábrázoló, színezett és aranyozott faszobor, valamint Szent László páncélos
öltözetű szobra; mindkét alkotás jellegzetes, magyar rokokó faragvány 1750
körül keletkezhetett.
A templom körül lévő temetőben található Práff János faragott, klasszicista
stílusú mészkő sírköve, mely 1849-ben készült. A templom a falu északnyugati
szélén a dombtetőn, az egyetlen kúria az északkeleti falurészen helyezkedik
el. A kúria 1820 körül épült, 1945 előtt a Práff család birtokolta. Az
utcavonalból visszalépő, előkertes kúria földszintes, L alakú, klasszicista
épület, az utca felől kőkerítéssel. A település legrégibb részeit a bennük
lakó palóc hadakról nevezték el: Hadnagy-had, Matyó szög, Huszár sor stb. A
népi építkezés emlékeit 4 lakóház őrzi. (Dobó u. 4. és 25. sz., Dózsa u.11.
sz., Rákóczi u.12.sz.)
Infrastruktúra, gazdaság
(Vissza a lap tetejére)
A lakásállomány 450 darabból áll, ez alacsony laksűrűséget takar: egy-egy
lakásban átlagosan mindössze ketten élnek. A községben 4 önkormányzati
tulajdonú lakás található.A lakások közművesítettsége megyei viszonylatban
jónak értékelhető. 90%-uk be van kapcsolva a közüzemi vízvezeték hálózatba,
sőt 80%-uk a közcsatorna-hálózatba is. A gáz bekötésére 1989-ben került sor,
jelenleg a lakások 85%-a élvezheti ezt a fűtési lehetőséget.
Távfűtés nincs: a lakások kilenctizede crossbar rendszerű telefonálási
lehetőséggel rendelkezik.
A kommunális szilárd hulladék gyűjtése a PEVIK pétervásári cég
közreműködésével a településen megoldott, szakszerű elhelyezése viszonyt
hiányzik, ehhez új hulladéklerakó telep kiépítése szükséges. A folyékony
kommunális hulladék elszállítása 80 %-ban a csatornahálózaton keresztül
lehetséges, ártalmatlanítása a településen működő szennyvíz-telepen történik
(ennek kapacitása 134 m /nap). A telep fejlesztése kapacitásbővítése 2000
körül várható. A vízmű, ill. a szennyvíztisztító tulajdonosa és üzemeltetője
a települési önkormányzat.
Az utak állapota összességében kielégítő a burkolt(portalanított) utak
aránya 90 %-os. Ennek ellenére előfordulnak rosszabb állapotú utak, melyek
rendbehozatalára az önkormányzat nem rendelkezik elég pénzforrással.
Ilyenkor segíthet maga a lakosság: pl. a Rákóczi fejedelemről elnevezett
utcában 1996-ban a lakók megelégelték a kátyúk kerülgetését, "összeadták" a
szükséges összeget (az autósok ezer, a gyalog vagy biciklivel közlekedők 500
Fttal járultak hozzá).
A munkanélküliség a megyei átlag körül alakul, a legfrissebb adatok szerint
12 %. Ez 114 főt jelent: 54 férfit és 60 nőt. Közülük 77-en szakképzetlenek,
20-an szakmunkás, 15-en középfokú végzettséggel rendelkeznek.
A gazdasági szervezetek száma nem túl magas: jelenleg 1 kft. (BEDEX Kft) és
1 jogi zemélyiség nélküli gazdasági társaság működik itt. Az idegenforgalmi
jellegnek megfelelően az egyéni vállalkozások köre a legbővebb (35).
Legtöbben kereskedelmi (20) vagy szolgáltatási (10) jellegű tevékenységet
végeznek, ipari termeléssel mindössze öt vállalkozás foglalkozik. A
Pétervására és Vidéke Takarékszövetkezet fiókot tart fenn a faluban.
A település elsősorban idegenforgalmi nevezetesség. Országos hírű a falu
gyógyfürdője; gyógyvizét Salvus néven palackozzák. Az Egészségügyi
Minisztérium kutatási eredményei szerint a gyógyvíz mind fürdő, mind pedig
ivókúra formájában alkalmas különböző betegségek gyógyítására (pl.
gyomorbántalmak, cukorbetegség, légzőszervi megbetegedések, illetve
fürdőkúrák mozgásszervi betegségek esetén.)
Hat kiskereskedelmi bolt (ebből három élelmiszer jellegű) és hét
vendéglátóhely biztosítja az itt lakók ill. üdülni, pihenni vágyók
ellátását. A vendégek számára 350 kereskedelmi szálláshely (camping)
biztosítja a megfelelő elhelyezést, a Heves Megyei Idegenforgalmi Hivatal
itt fizetővendég-szolgálatot működtet.
1996. szeptemberében egy nagyobb beruházás indult a településen:
szennyvízhálózat újabb szakaszának építése, mintegy 8 millió Ft értékben. Az
elkövetkező években az önkormányzat tervezi a szennyvíz-telep bővítését (ez
kb. 20 millió Ft-os fejlesztés) valamint - esetleg kül- és belföldi
befektetők részvételével - a strandfürdő fejlesztését; utóbbi pénzigénye a
szakértők megítélése szerint összességében akár 500 ezer USD is lehet.
Intézmények
(Vissza a lap tetejére)
Napközi Otthonos Óvoda, Általános Iskola, Ifjúsági Tábor
Rendezvények
Salvus Napok (minden évben)
Közszolgálati adattár:
Általános Iskola
Béke u.2. Tel: 36 / 361 066
Óvoda
József A. u. 2. Tel: 36 / 361 404
Postahivatal
Béke u. 11. Tel: 36 / 360 011
Rendőrség
Fürdő u.7. Tel: 36 / 361 145
(Vissza a lap tetejére)
|